87. Könyvek

Halihó!

Ma két bejegyzés lesz, mert szeretnék egyrészt egy kis könyvértékelést írni, másrészt azért beszámolnék az uralkodó helyzetekről. Kezdjük az utóbbival.

Kedden megkaptam a könyveimet. Persze, előtte elkellet intéznem egy telefont, de a lényeg, hogy megkaptam.
Totál be voltam zsongva, amikor kinyitottam a dobozt. Vártam a megrendelt könyveket és kíváncsi voltam az ajándékra is. Igazából a meglepitől kicsit tartottam, mert féltem, hogy az Alkonyat egyik része lesz.:DD De szerencsére nem kaptam egy gyémánként csillogó vámpírokról szóló könyvet sem, halleluja.

Úgy terveztem, hogy nem most fogom kiolvasni a könyveket, hiszen tanulnom kell + féltem, hogy bezavarnának a Borzongás írása közben. Tudtam tartani magamat. Körülbelül 2-3 órán keresztül, aztán győzedelmeskedett a kíváncsiságom és az olvasásszeretetem; szó szerint rávetettem magam az új szerzeményeimre. Már mindhármat kivégeztem... 

Szeretnék majd mindegyikről egy rövid kis véleményt írni - a Luxen sorozatnál tervezem, hogy az első 2 részről is írok majd. 

Ezen kívül nem történt túl sok említésre méltó dolog. Tanultam, olvastam, próbáltam írni - ami a héten annyira nem ment, nem azért, mert nem volt ötletem, csupán nem bírtam megülni a gépem előtt és nyomkodni a billentyűket.
Az alvás problémák ebben a pár napban mintha kicsit elhagytak volna - kb. 2 napja tudok normálisan pihenni, ami baromi boldoggá tesz.
Borzongás... Kicseszett sok ötletem van, de valamiért nem tudom rávenni magam, hogy leírjam... Nem tudom, hogy ez szimpla lustaság vagy valami más. Azt viszont tudom, hogy zavaró - nem kicsit. 

Asszem, ezzel a "nyerjünk betekintést Becca világába" című bejegyzés végére értünk. A következő bejegyzésben az egyik könyv értékelése lesz - már alig várom! :D

86. GLS

Sziasztok, bogyók!

Még két ünnep között írtam egy bejegyzést Fb-ra, hogy a Könyvmolyképzőnél vannak akciók, ajándékok, stb. Nos, én rendeltem is könyveket, december 28-án. Ma január 11-e van, és még sehol sincsenek a könyveim. Csütörtökön a csodálatos futárszolgálat állítólag kihozta, de nem volt itthon senki - tesóm egész nap itthon volt, és állítása szerint senki sem csengetett. Háát, oké... Pénteken, miután utánanéztem a csomagnak, felhívtam a futárt, aki állította, hogy kihozta a csomagot, majd ezek után megkérdezte, hogy jó lesz, ha hétfőn kihozza? Természetesen tökéletes lett volna. De baszd meg, itt van hétfő este, és még mindig nincsenek meg a könyveim. Ez azért már rohadtul idegesítő. Holnap lesz 6 napja, hogy a GLS-nél van a csomagom, és nem voltak képesek kihozni. ~ Amikor sminket rendeltem, és nem GLS volt a közvetítő, a rendelés utáni napon már itt volt a csomagom - csak az összehasonlítás végett.
Úgyhogy nagyon tele van a nemlétezőm. Ha a holnapi nap folyamán sem kapom meg, akkor megint telefonálni fogok, mert ez azért már vicc. 6 napja a szaros raktárban van a könyvem, és azóta sem értek ide.

Na, de ne csak a rossz híreket mondjam: újra teljes gőzzel írom a Borzongást. Teljesen feldob, hogy ilyen könnyen haladok vele, hogy szinte megállás nélkül tudom írni a történetet. Tényleg boldog vagyok, amikor gépelem a különféle hülye gondolataimat, kikapcsol, de közben fel is tölt energiával. Ilyenkor úgy érzem, hogy van értelme mindennek, hogy az írás okozza a legnagyobb örömet - lehet, hogy bután hangzik, de így van. Ez az a történet, amihez mindig öröm visszatérni. Talán maga a sztori, talán a szereplőim gondolatai, a viselkedésük, a dolgok, amik történnek velük, mind magával ragadják a képzeletem, és rengeteg ötletem támad, ahogy beleélem magam. Szóval imádom írni! Nem tudom, hogy hasonló érzése lesz-e annak, aki majd olvassa, de azért reménykedem.:)
Mint már kiírtam, AFS-ről le fogom törölni. Több oka is van, egyelőre egyik sem publikus; kicsit úgy érzem magam ezzel a történettel kapcsolatban, mintha a gyermekem volna, és azt az ártatlan kisbabát kéne a világ szemei elé tárnom.

Jók legyetek!
Csóközön~

85. Novella

YO!

Tegnap írtam egy novellát, amit már megtalálhattok AFS-en. Holnap valószínűleg frissítem a CON-t is.

CON...

Nos, elég sokat gondolkozom mostanában ezen a történeten. Nem kezdtem még el a folytatását, és nem is tudom, mikor fogom, ha egyáltalán elkezdem.
Baromi egyszerű az oka: nem élvezem írni. Márpedig nem fogok olyant csinálni, ami nem tölt el boldogsággal, amit csak nyűgnek érzek. Azért kezdtem el írni, mert kikapcsol, boldog vagyok közben; nem fogom ezt feladni, és kényszerből megírni valamit, csak mert igény van rá. Legutóbb is több órán keresztül ültem a gép előtt, és kb. 3 sort tudtam hozzáírni, majd utána még ahhoz sem volt kedvem, hogy a többi történetem folytassam...
Kiábrándultam ebből a történetből, mert rengeteg hiba van benne. Persze közben, azért közel is áll a szívemhez, hiszen régebben szerettem írni, és ez volt az első saját szereplős történetem, amit publikáltam, s ha nem így teszek, akkor most nem tartanék ott, ahol, nem kaptam volna hideget-meleget, nem fejlődtem volna. 

A Borzongás írása folyamatban van, de az írás mellett lassan elkezdem javítani, és néhány dolgot átírok benne. Szeretem ezt a történetem, ez a sztori áll a legközelebb a szívemhez. 

Tegnap-ma néztem két filmet, amiről később talán hozok majd beszámolót. / Rubinvörös, Zafírkék /

Chu~

84. Kylie Scott - Lick

Sziasztok, Bogyók!

Tegnap este - ma éjjel olvastam egy regényt, amiről szeretnék beszámolni nektek.

Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte.

Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellett egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!

Totálisan vegyes érzések vannak bennem a könyvvel kapcsolatban. Bármennyit is gondolkozom, nem tudok zöld ágra vergődni, és egyértelműen kijelenteni, hogy tetszett vagy nem tetszett. Leginkább úgy tudnám megindokolni ezt a két út között való gondolatokkal teli sétát, hogy felsorolom azokat a dolgokat, amik bejöttek, és azokat, melyek nagyon nem tetszettek, vagy totálisan abszurdnak tartottam őket. 

Pozitív dolgok: 

Tetszett a csaj talpraesettsége, szókimondósága. Nem az elveszett csajok táborát erősítette, hanem inkább azokét, akik még akkor is találnak megoldást, vagy van egy b tervük, amikor más már a sarokban ülve bömböl.
Imádtam a humort, ami az egész regényben jelen volt - azt hiszem, ez volt az első olyan könyv, ami olvasása közben ilyen sokat nevettem és kuncogtam. Imádtam a vicces, szarkasztikus részeket, bőven tudtam csemegézni a humorból.
Az alapsztori izgalmas, szerintem egy olyan témába kezdett bele az írónő, amiből baromi sok mindent ki lehet hozni, és nem feltétlenül tudja az olvasó, hogy a vége pozitív vagy negatív lesz, hiszen egy rocksztárral nem éppen könnyű a szerelem. Továbbá ezt az alapot több irányba is el lehet mozdítani: az érzelmekkel, kétségekkel, szívfájdalommal, boldogsággal teli világ felé, és természetesen a kicsit kalandosabban, fordulatokkal teli irányba is. 

Az érzelmi hullámzásban nem volt hiány - bár ebben néhány dolog nagyon böki a csőröm, amit lejjebb kifejtek -, számomra életszerűek voltak a veszekedések, a szakítás, a fájdalom, amit a lány átélt.
Örültem, hogy végre az én korosztályom van a középpontban, nem a 16-17 évesek. Szóval, azt hiszem, kaptam egy kis reményt, hogy nekem is legyen majd tündérmesém, és szőke hercegem fehér lovon. xP

Negatívumok: 

A legnagyobb fekete pontot nálam a történet egyértelműen azért kapta, mert baromira részlet gazdag volt az erotikus részek leírása. Nem túlzok, minden zaftos részlet bele volt szőve a sorokba. Ez pedig engem baromira zavart. Nem úgy ültem neki a könyvnek, hogy majd betekintést nyerhetek abba, hogy pár nap alatt hány fajta pózban csinálja meg a csajt, vagy éppen, hogy részletgazdagon olvashatom, ahogy orálisan kielégítik egymást. Amikor az első mondatot elolvastam, majd láttam, hogy folytatás is van, egy hatalmas BASZD MEG csúszott ki a számon. Ha nem lett volna benne más szembeötlő hiba, akkor is számomra elvesztette volna  a varázsát a regény. Ez volt a legnagyobb csalódásom a regénnyel kapcsolatban; de menjünk tovább.
Teljesen valószerűtlennek és kizártnak tartom, hogy valaki 5 nap alatt totál szerelmes legyen. Ki van csukva - max. majd akkor hiszem el, ha átélem ezt az érzést... - no comment.
Abszolúte hihetetlen volt, ahogy órák alatt szinte beleszerettek egymásba, majd a válási papírok kitöltésének meghiúsulása utáni napon már nem is akartak elválni. Jó, oké, ezt még betudhatjuk annak, hogy végül is erről szólt a történet, tehát ebbe annyira nem is kötök bele. 

Nos, mint már fentebb említettem, nem tudom, hova soroljam a könyvet. A történet egyébként szerintem tökéletesen megállja a helyét a romantikus dolgok között: a csaj, aki gyorsan beleszeret a pasiba, ám neki nem megy olyan könnyen a szerelem a múltbéli csalódása miatt - mert csak a pasik csalódhatnak, és igen, csak ők játszhatják el ilyenkor a hattyú halálát, mert nyilván minden nő ugyanolyan gonosz... -, és természetesen megjelenik a kísértő nőszemély is, aki a csodás idillt megtöri. Ezután a szokványos szenvedés, majd a kibékülés kezdeményezése, végül a csodálatos boldogság jön el. Szóval, a tipikus romantikus sablon, ennek ellenére élvezhető.
Ha a túlzottan részletesen szexuális leírások nem kapnak helyet a regényben, egyértelműen azt mondtam volna, hogy tetszett, annak ellenére, hogy nem volt túl sok történés; az érzelmeken volt a hangsúly. 

Ezzel nem akarom elvenni senki kedvét, mert attól, hogy nekem nem tetszett a túlzott részletesség, másnak még bejöhet. Ha szeretitek a humorosabb történeteket, akkor egy próbát mindenképp megér. A fiatalabb korosztálynak viszont nem ajánlom, mert NAGYON részletes. 

Csóközön~

83. She was pretty

Sziasztok, bogyók!

Ma végre egy élménybeszámolót hoztam, amelynek a témája a She Was Pretty című dorama.
Azzal kezdeném, hogy I-M-Á-D-T-A-M! Az összes részét, az összes percével együtt! Eddig nem volt még olyan dorama, ami ennyire elnyerte volna a tetszésem, és ennyire vártam volna egy-egy részt. Tényleg, számomra tökéletes volt. Minden pillanatában pont annyi volt benne, amennyit a szitu elbír, nem volt túlbonyolítva, sem a végtelenségig húzva a részek száma.

Cím: She Was Pretty
Részek száma: 16
Részek hossza: 1 óra
Kategória: Romantikus

Az alaptörténetünk arról szól, hogy Kim Hye Jin, aki gyermekkorában szép volt, az idő folyamán elvesztette pazar szépségét, és senkinek sem kellett, nehezen talált munkát. Egy napon mailt kap egy fiútól, akit kiskorában ismert, védelmezett, aki az első szerelme volt. Egy kis duci srácra számít a csaj, a pasi pedig egy bombázóra, így történik meg az, hogy a férfi nem Hye Jint szólítja le, hanem egy másik nőt, akiről azt hiszi, hogy ő az. A lány rettentő csalódott lesz, és zavarni kezdi az, hogy nem szép. Maga helyett legjobb barátnőjét Ha Ri-t küldi, így a férfi abban a hitben fog élni, hogy Ha Ri Hye Jin. A dolgok akkor kezdenek bonyolódni, amikor ugyanazon cégnél kezdenek el dolgozni.

Az alaptörténet pazar, a szereplők szerethetőek, sok vicces rész van a történetben. A szereplők közül tényleg nem tudnék kiemelni olyant, aki a maga módján ne lett volna szimpatikus. Arra külön kitérek, hogy az őrült riportert Siwon *---* játssza. :D És amellett, hogy baromi jó pasi, jó énekes, jó táncos, remek színész is. Az általa alakított Kim riporter az egyik legszerethetőbb karakter volt. Vicces volt az elejétől kezdve, de a poéngyáros srác mögött hamar észre lehetett venni az érzékeny, érzelmekkel teli férfit. Amikor látszott, hogy kedveli Hye Jint, azért kezdtem imádkozni, hogy ők jöjjenek össze a végén, persze láttam, hogy kevés esély van rá. Amikor pedig minden tisztázódni látszott a régi szerelmesek között, hirtelen elfeledtem, hogy Kim riporternek és Hye Jinnek szurkoltam, mert rohadt édesek voltak együtt.
Általában, ha filmet vagy sorozatot nézek, nagyon hamar rájövök a dolgokra - most viszont óriásit koppantam. A főszerkesztő unokaöccsének Kim riportert gondoltam, míg a Ken nevezetű írónak magát a főszerkesztőt, hiszen elég sok olyan utálás és infó volt, amikből ezeket a következtetéseket vontam le. Amikor aztán a 15. részben előbb kiderült, hogy ki az unokaöcsi, majd Ken személye is tisztázódott, ledöbbentem. Tátott szájjal bámultam Siwont a képernyőn keresztül, amikor Kenként mutatkozott be. Atyaisteeen! :D Szóval igen csavaros volt a történet, a kiszámítható részeken kívül voltak megdöbbentő pillanatok is.

Csak ajánlani tudom, hiszen nem csak romantikus, hanem vicces és néhány helyen elgondolkoztató is.

Nézzétek, imádjátok! *-*

Chu ~

Ui: Sikerekben és élményekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! :) Olvassatok sokat, kalandozzatok minél többet a sorokban megbúvó csodás helyeken! :)