Nem találom a helyemet, ahogy az utamat sem. A napjaim egyhangúan telnek, de szinte semmi örömöm nincs bennük. NIncs, ami arra sarkallna, hogy jobb legyek, vagy motiváljon. Úgy érzem, elfáradtam és semmi sem jó. Egyszerűen nem működik semmi, minden katasztrófális káosz körülöttem. De talán én még nagyobb káosz vagyok. Úgy érzem, mintha egy tollpihe lennék, amit a szél ide-oda fúj, nincs egy pillanat maradásom sem. Csak éppen nem tudom, merre és miért fúj.
Egyszerűen életunt vagyok, nincs ami őszinte boldogsággal töltsön el. Vagyis de, az írás...de mostanában ez sem úgy megy, ahogy kellene.
Minden szar.
Nem tudom, mit akarok, és ez még szarabb.
Le kellene tisztáznom magamban a dolgokat, célokat kitűzni, de nincs időm és erőm sem. Momentán úgy érzem magam, mint egy 80 évet leélt öregasszony.
Legszívesebben sírnék tehetetlenségemben, de még az sem megy. Totál kiégtem érzelmileg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése